K�tf�le ember l�tezik a vil�gon. Az egyiknek a Tubular Bellsr�l egy angol sz�rmaz�s� zeneszerz� jut az esz�be, a m�siknak az �rd�g�z� c�m� korszakos horror. A film szigor�an csak az ut�bbiaknak k�sz�lt.

William Friedkin 1973-as megaklasszikusa volt az els� olyan jelent�s horror, amit m�g Oscarra is jel�ltek - a film t�z nomin�ci�j�b�l kett�t v�ltott d�jra. Anno minden id�k legf�lelmetesebb filmjek�nt rekl�mozt�k, mely tagline megmaradt a p�r �ve elk�vetett rendez�i v�ltozat �jrabemutat�s�ig, nem mintha az eltelt t�bb, mint 25 �vben nem k�sz�tettek volna f�lelmetesebb filmeket. A '73-as eredeti hat�soss�g�t az �rasztott hangulat alapj�n teremtette meg, de azok a fiatal n�z�k, akik csak 2000-ben l�tt�k az �j verzi�t, az eg�sz film alatt val�sz�n�leg v�gig arra v�rtak, hogy mikor lesz v�gre valami f�lelmetes benne. De hi�ba. Most j�hetne a vil�gr�l �s a dics�s�g elm�l�s�r�l sz�l� latin mond�s, de mivel csak t�r�m a latint, ez�rt nem pr�b�lkozom meg ennek le�r�s�val.

 

Az eredeti film el�zm�nyeit taglal� "�rd�g�z� - A kezdet" forgat�s�nak t�rt�nete annyira viszontags�gos volt, hogy maga is filmv�szonra k�v�nkozik. Di�h�jban annyi a l�nyeg, hogy eredetileg John Frankenheimer (Francia kapcsolat, Ronin) rendezte volna az el�zm�nyeket taglal� folytat�st, de � kil�pett a produkci�b�l - ezut�n persze senkit sem lepett meg, hogy d�nt�s�t k�vet�en egy h�nap m�lva meghalt. Ezut�n a kev�sb� ismert Paul Schrader (Amerikai dzsigol�, A szexf�gg�) ker�lt a direktori sz�k karf�i k�z�, aki el is k�sz�tette a maga �rd�g�z�-�rtelmez�s�t.

Azonban ezt a film fiatal producerei felett�bb v�rtelennek tal�lt�k �s hi�nyolt�k bel�le az ijesztget�seket. (Nem mintha az eredeti film a v�res jeleneteir�l lett volna h�res). Felfogadt�k h�t a sv�d sz�rmaz�s� akci�dilm-rendez�t, Renny Harlint, hogy ugyan rittyentsen �ssze p�r olyan jelenetet, amit�l a majdani n�z� is a sz�ke al� ritty... ejtheti az pattogatott kukoric�t - csak �ppen Renny Harlin olyannyira kin�tte mag�t, hogy a filmet majdnem teljes eg�sz�ben siker�lt �jraforgatnia - a producerek legnagyobb �r�m�re pedig telezs�folta kamu ijesztget�sekkel �s agyvel�kkel.

 

A film 1949-ben, m�g az eredeti �rd�g�z� t�rt�n�sei el�tt j�tsz�dik, arra alapozva, hogy az 1973-as verzi�ban sz� volt Merrin atya egy r�gebbi �rd�g�z�s�r�l, amelyben Afrik�ban, egy gyerekb�l �zte ki a Gonoszt. Merrin mik�zben azon b�song, hogy otthagyta a papi hivat�st, egy titokzatos idegent�l kap egy aj�nlatot, miszerint seg�dkezzen egy Keny�ban tal�lt templom k�r�li �sat�sokn�l. A hobbir�g�sz pap kap az alkalmon, hiszen m�g �t is meglepi a t�ny, hogy egy 1500 �ves kereszt�ny �p�let tal�lhat� Afrika sz�v�ben, ahov� a kereszt�nys�gnek m�g az �rmagja sem juthatott el az id�sz�m�t�sunk szerinti �t�dik sz�zadban. Merrin felpakolja az �s�j�t, elindul r�g�szkedni, �s (meglepet�s!) nemsok�ra balj�slat� esem�nyek pokl�ban tal�lja mag�t.

 

Igaz�b�l a film a t�bbsz�r is megv�ltoztatott forgat�k�nyv�n cs�szik el, hiszen s�t bel�le a koncepci�tlans�g, �s ezt a rendez� sem tudta megmenteni. A dramaturgiailag felesleges ijesztget�sek csak az eredeti film eml�k�t gyal�zz�k meg. A t�rt�net nem k�pes t�bbet elmondani, mint a nagy el�d, hiszen a "j�n a pap �s ki�zi a d�mont" sztori sajnos nem kap semmi pluszt. R�ad�sul az eredetis�g minden cseppj�t n�lk�l�zi az alkot�s - d�monunk itt is a falon gyakorolja a p�km�sz�st, a nyaka itt is meglep� hajl�konys�gr�l tesz tan�bizonys�got, �s persze az ismert m�don v�lad�kozik �s torz hangon besz�l.

 

Szerencs�re a rendez�i cserebere a sz�n�szi g�rd�t csak kis m�rt�kben �rintette, �gy az eredeti filmben a sv�d sz�rmaz�s� Max von Sydow �ltal alak�tott Merrin atya fiatalkori �nj�t az ugyancsak sv�d sz�rmaz�s� Stellan Skarsg�rd (Hull�mt�r�s, Ronin, Dogville) alak�tja, s mell� - hogy teljes legyen az �szak-eur�pai dominancia - beszervezt�k a lengyel sz�let�s� Izabella Scorupc�t is. Igaz�b�l a film legnagyobb pozit�vuma a szinte mindig j� Skarsg�rd, aki annak ellen�re, hogy n�ha k�ts�gbeesetten tekint a n�z�re hogy vajon mit keres a filmben, tisztess�ggel v�gzi a dolg�t. A v�rprofi, f�nyekkel-�rnyakkal nagyszer�en oper�l� operat�ri munk�ra sem lehet panasz. Ezzel ellent�tben siker�lt egy horrorfilmhez k�pest fantasztikusan er�tlen zenei anyagot �sszedobni, ami a rendez� �ltal megteremtett minim�lis fesz�lts�get is taccsra v�gja.

Csak az�rt nem lehet a filmet tucathorrornak nevezni, mert d�monos horrorb�l nem sok kommersz film k�sz�l mostan�ban. Itt a Gonosz nem k�zzelfoghat� �s nem j�r az arc�t eltakar� es�kab�tban - ez az egyetlen pozit�vuma a filmnek, de igaz�b�l ennek a filmnek a videot�k�k polcain lenne a helye, ott viszont megtekint�sre sokkal �rdemesebb, �m moziban sosem vet�tett d�monos filmek is vannak.

 

Az �rd�g�z� - A kezdet alapj�ban v�ve egy skandin�v kal�k�ban k�sz�lt ijesztget�s film, amit sz�zsz�zal�kosan t�nyleg csak azok tudnak �lvezni, akik horrorrajong� sz�leikt�l �t�dik sz�linapjukra �rd�g�z�s kisp�rn�t �s lecsavarhat� fej� Reagan-bab�t kaptak.

Filmel�zetes let�lt�se (23 Mbyte, form�tuma QuickTime)