Egy kev�sb� zajos technika volt a szellem�r�s, amihez egy kis kosarat haszn�ltak, aminek az egyik v�g�hez egy ceruz�t r�gz�tettek. A m�dium csup�n meg�rintette a kosarat, kapcsolatot teremtett, majd a szellem �tvette az ir�ny�t�st �s le�rta az �zenetet a t�lvil�gr�l. Ez a ceruza-kos�r fejl�d�tt k�s�bb sz�v alak� planchette-�, egy sokkal kifinomultabb eszk�zz�, amin k�t g�rg� volt �s harmadik l�bk�nt egy ceruza. Egyes �r�k szerint a planchette feltal�l�ja egy francia m�dium, M. Planchette volt. Ez azonban el�g val�sz�n�tlen, mivel semmilyen adat nem maradt fenn err�l a szem�lyr�l �s planchette franci�ul falapocsk�t jelent.
 

Az asztalt�ncoltat�ssal az volt a baj, hogy t�l sok�ig tartott kibet�zni az �zeneteket. A r�sztvev�k megunt�k mikor a ringat�z� asztal �jdons�ga elt�nt �s a kopog�sok leford�t�s�nak monoton munk�ja k�vetkezett. A planchette-tel �rott �zeneteket gyakorta neh�z, vagy lehetetlen volt elolvasni. Kih�v�s volt m�r az is, hogy az eszk�zt el�g ideig a pap�ron tarts�k, hogy megfejthet� �zenetet kapjanak. K�vetkez�sk�pp, sok m�dium megszabadult minden eszk�zt�l, hogy a szellemvil�g �zeneteit csup�n ment�lisan k�zvet�ts�k, egy megv�ltozott tudat�llapotban, amit transznak neveznek. M�sok elhagyt�k a planchette-t, de megtartott�k a ceruz�t, s a kezet sokkal megfelel�bb �s kev�sb� bajos eszk�znek tartott�k. De megint m�sok �gy �rezt�k, hogy a szellemvil�ggal val� megfelel� kapcsolathoz a megfelel� eszk�z sz�ks�ges. Ezek a tehet�s egy�nek furcsa alfanumerikus k�ty�ket �s k�l�n�s kin�zet� t�bl�s szerkezeteket �p�tettek mozg� t�kkel �s bet�kerekekkel. Ezek a korai g�pek egy�rtelm�en t�lbonyol�t�st�l, ha nem k�pzelethi�nyt�l szenvedtek. Ezeket t�rcsalapoknak, vagy pszichogr�foknak nevezt�k, s n�h�ny ezek k�z�l mindenf�le n�vvel �s kin�zetben jelentek meg a piacokon.

Amerikai �s eur�pai j�t�k c�gek csak a planchette-t �rult�k, hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendve, de gyakorlatilag kihagyt�k a t�rcsalapot. Ez p�nz�gyi megfontol�sb�l t�rt�nt. �m 1886-ban a h�rek egy izgalmas �s �j besz�l� t�bl�t�l sz�moltak be. Egy t�bla, amin bet�k �s sz�mok vannak, hozz� egy planchette ceruza n�lk�l, s mindehhez nem kellett semmif�le k�l�nleges k�pess�g, hogy haszn�lni lehessen. Az els� bejegyz�st a feltal�l�i hivatalba 1891. febru�r 10-�n t�rt�nt, ami Elijah J. Bond-ot �s t�rsait (Charles W. Kennard �s William H. A. Maupin) nevezi meg feltal�l�nak. Kennard adta neki a Ouija nevet, s azt mondta, ez egyiptomiul j� szerencs�t jelent. Ez nem igaz, �m a t�bla t�bb alkalommal is ezt a nevet mondta, ez�rt r�ragadt. A t�rt�net persze folytat�dik. A legval�sz�n�bb, hogy a n�v a mes�s marokk�i Oujda (vagy Oujida, Oudjda) v�ros nev�b�l j�n. Ez annyiban val�sz�n�, hogy akkoriban kedveltek voltak a K�zel-Kelet v�rosai �s a fak�rok csod�i. Hamarosan a besz�l� t�bla m�s neveket is kapott, ahogy egyre jobban elterjedt, mint Dr�tn�lk�li �zen�, Misztikus T�lca, Pszich�-Ideogr�f, stb. William Fuld, aki �tvette a Ouija t�bla gy�rt�s�t, azt terjesztette, sok egy�b rekl�mfog�sa mellett, hogy a n�v a francia oui �s a n�met ja szavak �sszet�tele.